Szeretnék regényhős lenni: az író derekasan elrendezné tornyosuló gondjaimat, s végül elvonulhatnék a jól megérdemelt nyugalomba.

Micsoda hálátlanság! Az ember óriási erőfeszítéssel rendbe teszi a barátai reménytelenül sivár életét, megkeresi nekik a tökéletes társat... aztán egyszer csak arra eszmél, hogy elhajóznak az örök boldogság földjére, és azt se mondják, fapapucs. Huh, az ember még örülhet, ha megszánják egy képeslappal.

Hát csak úgy szeress, ahogy szeretni érdemes. Semmivel sem törődve, szabadon hagyva engem.

Lehet, hogy valóban úgy igaz, ahogy a régiek tartják. Lehet, hogy a szív valóban egy darab száraz nyírfa, amely életében csak egyszer lángolhat tiszta, vakító fénnyel - és minden más szenvedély, amely ezt követően támad benne, inkább csak pislákoló parázsra hasonlít. Ilyen az én szerencsém. Ez az első és valódi lángolás is éppen őiránta lobbant bennem, akit sem érdemeim szerint, sem dicstelen módon soha meg nem kaphatok; érte, aki mindenekfelett lenéz és gyűlöl.

Közelebb lépve hozzám, hosszan rám pillantott, és ez a nézés intimebb volt minden simogatásnál. A bőröm halványan izzani kezdett, mintha lenyeltem volna a holdat, és most a bőröm alatt világítana. Testemen minden szőrszál égnek meredt, a lélegzetem elakadt. És mindez egyetlen pillantástól.

Kívánj valamit, de ne mondd el senkinek. Bármit. Akármit. Most higgy benne, hogy valóra válik. Sosem tudhatod, hol fog érni a következő csoda, a következő mosoly, vagy mikor válik valóra a kívánságod. Ha hiszel benne, hogy bármelyik pillanatban rád találhat és kinyitod a szíved és az elmédet ennek a lehetőségére és bizonyosságára, talán épp akkor kapod meg azt, amire vágysz. A világ tele van csodákkal, csak hinned kell benne. Tehát kívánj most valamit! Megvan? - Oké. Akkor most higgy benne teljes szíveddel!

Vele kevés lesz egy-két együttlét (...). Vele semennyi ölelés sem sok vagy elegendő. Ez halálos vonzerő.

A jó mindenkor elkésve jön, mindig későn készül el, amikor az ember már örülni sem tud neki istenigazában.

Vannak szerelmek, melyeket csak a bosszú táplál. Vannak szerelmek, melyeket csak a távolság éltet. És vannak szerelmek, melyeket csak a könnyek erősíthetnek. Ne bánd, Ezel! Ne fájjon! Ezt így kell elfogadni. Vannak szerelmek, amelyek nem teljesülhetnek be. A miénk egy ilyen szerelem volt.

A szerelem hideggé, vérré, könnyekké és arannyá válik.

A bosszú önmagában nem elég. Vesztünk, ha olyanokká válunk, mint az ellenség.

Irka-firka

Kell egy toll és egy papír,
Egy toll mely szépen ír,
Egy papír melyen elférnek a gondolatok,
Szavak és mondatok,
És végül egy vers,
Melynek semmi értelme se lesz,
Ez csak egy gondolat,
Se füle se farka,
De még szeme sincs,
Hogy látná semmi értelme sincs,
Csak érezni tud,
Érzi hogy semmit se tud,
Kicsit magányos, kicsit szomorú,
Nem minden kerek, nem minden domború,
Nem minden fehér-fekete,
Van hogy kicsit szürke,
De van hogy egész színes,
Viszont sohasem hupilila,
Milyen szín egyáltalán az?
Lassan betelik a papír
Már a tollam is alig ír,
Pedig még semmi sincs rajta,
Csak valami irka-firka,
Azért egy-két sort még felvések,
Hogy legyen valami értetlen vége,
Hát kösz, hogy olvastál,
Remélem jól lefáradtál,
Tán nem erre vártál,
Tán nem erre számítottál,
De azért azt, hogy mond-e valamit e vers,
Fontold meg légyszíves még egyszer.
/Dávid Ádám/

Ecset

Ecset lennék...
Festeném alakod, lehelet vonások.
Festeném hajadat, dús barna zuhatag.
Festeném mosolyod, magával ragadott.
Festeném szemedet, elakadt lélegzet.
Festeném hangodat, ezerszín dalodat.
Festeném táncodat, kecses mozgásodat.
Ecset lennék, de nem vagyok,
s így a többi ceruzával együtt,
kik a sarokban állnak,
magamban csodállak...

/Szavaljev Ádám/

Ne feledd, hogy az igazi szerelem nem a dombornyomásos meghívókról szól. Az igazi szerelemre akkor bukkansz, amikor legkevésbé várod. Igaz szerelem megkockáztatni, hogy nem lesz "boldogan éltek, míg meg nem haltok", az igaz szerelem megfogni a férfi kezét, aki annak szeret, aki vagy, és azt mondani: nem félek hinni benned. Egy ilyen szerelem mindent túlél.

Régebben úgy gondoltam, sőt hittem benne, hogy egy igaz szerelmünk van, és hogyha keményen küzdünk érte, boldogok leszünk együtt. Ez tetszett nekem, mikor kisebb voltam, de rájöttem, hogy nem így működik. Csak a mesékben létezik az örök szerelem.