(:

Néha ki kell lépni a biztonsági zónából és kockáztatni, hogy sikeres lehess.

Akiben van eltökéltség, az nem ismeri a vereséget!

S mint gyümölcs a magvat,

Úgy hordozlak magamban.

Kimondanám, mint egy valódi költő,

Nem elkoptatott szavakkal,

De cukorba fullad a lángoló szív,

S azt bevonja édes sziruppal.

Ott vagy egy molylepke verdeső szárnyán,

Ott vagy a falat kenyérben,

Az esti olvasmány behajtott lapján,

A karomra harcolt névben.

Én nem látok mást, csak téged.

Soha nem elég jó,

és sose lesz elég.

Csak elfáradni tudok,

pedig élvezni szeretnék.

A repülésnek is megvan a maga művészete, vagyis inkább a fortélya.
Abban rejlik, hogy megtanuld magad a földre vetni és elhibázni azt.
Válassz ki egy derűs napot - javasolja -, és próbálgasd.
Az első rész könnyű.
Mindössze annyi kell hozzá, hogy képes légy teljes súlyoddal a földre vetődni, azzal az elhatározással, hogy nem baj, ha fájni fog. 
Ugyanis ha nem sikerül elhibázni a földet, akkor fog. (...)

Az első megrázó pillanat az életében az volt, elmélkedett tovább, hogy rádöbbent, van lelke. 

Bár valójában többé-kevésbé mindig is sejtette, hogy van, mivel minden más hiánytalanul megvolt neki, sőt némely dologból kettő is, de hogy hirtelen tényleg találkozott a lénye legmélyén lappangó valamivel - ez már komolyan szíven ütötte. 

Napjainkban már nem sok dolgot kell gyártani, mert egy ilyen végtelen nagy Univerzumban, mint például a miénk, a legtöbb dolog, amit az ember elképzel (és még sok más, amit nem) megterem valahol. Nemrég például egy olyan erdőt fedeztek fel, ahol kilincscsavarhúzók teremnek a fákon gyümölcs gyanánt. A kilincscsavarhúzó-gyümölcs élete igazán érdekes. Miután leszüretelték, egy sötét és poros fiókra van szüksége, ahol évekig háborítatlanul heverhet. Majd egy éjjel egyszer csak kikel. Levedli héját, ami idővel elporlad, és előbukkan egy teljességgel felismerhetetlen kis fémtárgy bordázott fogókával, és végén egy csavarhoz illő éllel. Miután megtalálják, el is dobják. Senki előtt nem világos, mire jó ez az egész. A végtelenül bölcs Természet alighanem most gondolkozik ezen.

Minden hajnalban van egy olyan pillanat, amikor lebeg a fény, ilyenkor mintha csoda történne. A teremtett világ visszatartja a lélegzetét.